Együtt és külön az iszlám szolgálatában

Közeledik az Iszlám Állam Romániához. Minderről nem csak sajtótudósításokból értesülhetünk, évek óta halljuk-olvassuk jeleit annak, hogy országunk is célponttá válhat. Ennek okai nem a 70 ezer főre tehető hazai iszlám közösségben keresendők – ők csak a vallásukat gyakorolják, mint mindenki más –, viszont ők maguk a szélsőségesek toborzásának is célpontjaivá válnak Európa többi részéhez hasonlóan. Mert a közelmúlt bosznia-hercegovinai és macedóniai eseményeit a szakértők az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorcsoport terjeszkedésének és a balkáni térség destabilizációjára tett kísérletnek is nevezik.

Véres Balkán

Mi történt? Április végén fegyveresek foglaltak el egy macedón határállomást. A harcosok álarcot viseltek ugyan, de ruhájukon az UCK (Koszovói Felszabadítási Hadsereg) jelzéseit viselték, és az albánoknak járó jogokról beszéltek foglyaiknak, akiket később szabadon engedtek. Rá egy hétre az északkelet-boszniai Zvornikban lövöldözött egy fiatal férfi, megölt egy rendőrt, mielőtt lelőtték. Macedóniában, a koszovói határnál fekvő Kumanovó két albán negyedében kitört lövöldözésben nyolc rendőr és 14 támadó halt meg.

Katonai szakértők szerint az iszlám szélsőségesek azért választották ki Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, mert mindkét országban érezhető némi vallási megosztottság a muszlimok és a pravoszlávok között, az Iszlám Állam pedig toboroz a térségben, elsősorban a vahabiták közül. Olyan embereket keresnek, akik már szagoltak puskaport, ilyenek Boszniában a mudzsahedinek, Szerbiában, Koszovóban és Macedóniában pedig a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori harcosai. Macedóniában ugyanakkor súlyos belpolitikai válság is dúl, legutóbb május 17-én követelték ezrek a kormány távozását.

A Nezavisne Novine című boszniai napilap által megszólaltatott biztonsági szakértők egyértelműen fogalmaztak: „Akik azt szeretnék, hogy az IÁ a Balkánon is megvesse a lábát, a fiatalok befolyásoló tanításán keresztül megfelelő körülményeket teremtettek a terrortámadásokra.”Predrag Cseranics boszniai biztonsági szakértő szerint óriási problémát jelentene a jövőben, ha elesne Damaszkusz, mert a szíriai harctérről Bosznia-Hercegovinába visszatérők hazájukban szeretnék folytatni majd azt a harcot, amely miatt eleve útra keltek. Dusan Janjics, egy nemzetiségi kapcsolatokkal foglalkozó szerbiai szervezet vezetője szerint a kumanovói eset tanulsága az, hogy ahol gyenge az állam, ahol nem kínálnak megoldást sem a szociális, sem a politikai problémákra, ott „naivitás” lenne azt gondolni, hogy nem jelenik meg a terrorizmus. Elsősorban a macedón kormány és az ellenzék hónapok óta tartó vitája tette lehetővé ezt a támadást, állítja, és mivel úgy tűnik, hogy a belpolitikai harcnak még nincs vége, további terrorista akciókra lehet számítani.

Célkeresztben?

Omar Bakri hitszónok a 2012-es véres burgaszi bombamerénylet után így nyilatkozott a bolgár sajtónak: „Ahová az iszlám beteszi a lábát, az a föld iszlám földdé válik, és a muszlimok kötelessége, hogy egy napon felszabadítsák azt (azaz muzulmánná tegyék). Spanyolország, például iszlám föld, és Kelet-Európa, Románia, Albánia, Macedónia, Szerbia, Koszovó és Bosznia is az” – mondta Bakri.

Amit elmondott, nem újdonság, a dzsihád legszélsőségesebb értelmezését fogalmazta meg. Ebből pedig muszlim tudósok szerint még van négy, európai számára is tökéletesen elfogadható: van a szív és a lélek dzsihádja, ami belső küzdelem a gonoszság ellen, nyelv általi dzsihád, ami a jó küzdelme a gonoszság ellen, van a toll és tudás általi, ami nagyjából az iszlám tudósok tanulmányozását írja elő, és vannak például a zarándoklatok. De létezik a dzsihádnak egy ötödik formája is, a kard általi, vagyis a szélsőséges iszlám fundamentalisták értelmezése szerinti szent harc, amit azonban nem muszlimok – hitetlenek – által lakott, úgynevezett hadműveleti területeken kell folytatniuk az ebben hívőknek.

Bakri fenyegetését követően a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, George Maior így nyilatkozott: „Az afganisztáni jelenlét és a rakétapajzs miatt rajta vagyunk a terrorszervezetek térképén, mint a lehetséges célpontok egyike. Figyelemmel kísérjük az eseményeket.” Omar Bakri korábban a SRI figyelmének középpontjába került, amikor Romániába szeretett volna látogatni itteni kapcsolatai miatt. Maior szerint a terroristák fenyegetését tekintve Románia épp olyan állam, mint más európai országok. A SRI igazgatója példaként az elmúlt évek bulgáriai, franciaországi és norvégiai eseményeket említette. „Igyekszünk azonosítani sebezhető pontjainkat, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legutóbbi ülésén tanácskoztunk erről a problémáról. A kormány is biztosított arról, hogy mindent megtesz a sebezhetőségeink feltérképezése érdekében” – jelentette ki Maior.

A SRI valóban igyekezett elkötni a szálakat. Április elején a honlapjukon jelentették be: tíz évre kiutasítottak Romániából egy tunéziai állampolgárt, egy hattagú, meg nem nevezett állampolgárságú csoport öt tagját hét évre, egyik tagját pedig három évre. Utóbbi csoportról azt közölte a szolgálat, hogy tagjai az Iszlám Állam és az Al-Kaida terrorszervezetek radikális nézeteit vallották, és dzsihadista irányultságú szélsőséges iszlamista propagandát fejtettek ki Románia területén. A SRI szerint a radikalizálódás előrehaladott állapotában levő személyek elszigetelt csoportot alkottak, amely veszélyeztette Románia biztonságát. 2013 óta tartották megfigyelés alatt a kiutasított személyeket, a csoport Szatmárnémetiben működött, tagjai pedig francia állampolgárok voltak.

Iszlám Romániában

Ilyen fejlemények után jogos a kíváncsiság, hogy mekkora lehet a romániai iszlám közösség, hiszen aligha hihető, hogy Szatmárnémetiben tömegesen ápolnának muszlim hagyományokat. Az Agerpres hírügynökség adatai szerint a muszlim közösség száma 70 ezerre tehető, többnyire a szunnita iskolához tartoznak, 98 százalékuk Dobrudzsában gyakorolja a vallását, immár több mint 500 éve.

Kisebb muzulmán közösségekről tudunk Bukarestben, Brăilán, Călăraşi-on, Galacon, Giurgiuban és Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin). Etnikai szempontból a legtöbb hazai muzulmán tatár és török, de léteznek albán és roma iszlám közösségek is, újabban pedig Közép-Keletről bevándorolt családok. A romániai muzulmán felekezet hivatalos vezetője, Juszuf Murát tájékoztatása szerint Romániában 80 mecsetben gyakorolhatják vallásukat.

Horaţiu Pepine, a Deutsche Welle bukaresti tudósítója 2015 januárjában a régi és az új iszlámromániai konfliktusáról ír. A szerző rámutat: a régi, helyi gyökerekkel rendelkező mohamedán tatár-török közösség nagyon visszafogott, befelé forduló, szelídséget tanúsít, és fenntartással fogad „bármilyen jellegű agresszivitást.” Ezt Juszuf Murát mufti (portrénkon) is megerősítette, aki szerint bizony létezik konfliktus a „régi” mohamedánok és a különféle arab államokból érkező szponzorált jövevények között. Ráadásul az újak nem ismerik el a mufti tekintélyét, teljesen független módon szervezik meg magukat. A mufti elmondta: ezek a „jövevények” olyan kulturális egyesületeket hoznak létre, amelyek csak a hivatalossal párhuzamosan működő iszlám felekezet megszervezésének falaznak. Bukarestben például egyetlen dzsámi van, de több mint 17 nem hivatalos imahely létezik. A muzulmán szélsőségeseket tehát nem is feltétlenül a hagyományos közösségekben kell keresni.

A Digi24 tévéadónak nyilatkozó mufti két kulturális szervezetet is megnevezett, amelyek szerinte radikális iszlám csoportosulásokkal hozhatók kapcsolatba. Ezek jogilag kulturális tevékenységet folytató civil alapítványként vannak bejegyezve, de valójában erőteljes vallásos dimenziójú aktivitást végeznek, Koránt olvasó és értelmező kurzusokat tartanak, és imahelyet is működtetnek. Ezek a Romániai Muzulmánok Egyesülete és az Iszlám Ma Kulturális Központ (1998-ban alapították Temesváron – szerk.). A mufti szerint a két szervezet vezetői radikális eszméket terjesztenek, tanításaikban az IÁ tanaival való párhuzamok is felfedezhetők.

Vészjósló zászló
A magyar határtól alig 100 kilométerre a boszniai hegyekben meghúzódó kétszáz lelkes település, Maoca egyik házán az Iszlám Állam (IÁ) zászlója lobog. A falu fő szószólója, a korábban az Egyesült Államokban is élt Edis Bosnics, valamint a zászló jelenléte többek között azt látszik alátámasztani, hogy az Amerikában élő bosnyákok szervezik, anyagilag támogatják és látják el ideológiai munícióval a balkáni országban élő iszlamista csoportokat, amelyek harcosokat toboroznak az IÁ számára. A boszniai háború után amúgy 300 ezer bosnyák emigrált az Államokba, ahol nem hivatalos fővárosuk Saint Louis, itt a muszlim bevándorlók harmada él. A bosnyákok máig nem heverték ki a boszniai háború traumáit, amelyben az összecsapások 100 ezer halálos áldozata közül 85 ezer bosnyák volt. Az ortodox keresztény szerbekkel vívott háború azt is jelentette, hogy a muzulmán lakosság vallásosabb rétegében egyfajta keresztényfóbia alakult ki, amelyet a nyugati radikális iszlám szervezetek tovább tápláltak. A bosnyákok egy része fogékonnyá vált a szélsőséges muszlim irányzatokra, és él bennük a bosszúvágy is. A bosnyák indulatok levezetésének színhelye ma Közel-Kelet. Egyes információk szerint 180 harcos támogatja az Iszlám Államot Irakban és Szíriában, közülük féltucat előzőleg Maocában élt. Boszniában amúgy már 17 Maocához hasonló település vált a szalafisták és vahabisták által lakott zárvánnyá.

A két ikeralapítványt olyan, fiatalokból álló csoport irányítja, akik Törökországban vagy az arab államokban tanultak vagy még tanulnak teológiát. A hazai és külföldi üzletemberektől érkező adományokból fenntartott szervezetekben arab nyelvleckéket adnak, az iszlám kultúráról tartanak szemináriumokat, értelmezik a Koránt.

A Digi24 által megszólaltatott Hasszán Melek például azért jár oda, hogy a 80-as években elhanyagolt vallásos neveltetését bepótolja, amúgy a hallgatók javarésze idegen állampolgár, egyetemista és üzletember. A muzulmánoknak naponta öt alkalommal kell imádkozniuk, ezért járunk ide, mondta egy arab egyetemista a tévéseknek.

A mufti, Juszuf Murát azt állítja, nincs túlságosan nagy hatásuk a hazai muzulmán közösségre, elszigetelt esetek, és reméli, hogy számuk csökkenőben van. Engin Kerim, a Muzulmánok Egyesületének elnöke viszont úgy véli, a mufti csak a saját pozícióját félti, Oszmán Dilaver, az Iszlám Ma irányítója pedig homályosan fogalmaz: „Én szeretem a hazámat, senkinek sem engedném meg, hogy a biztonságára törjön.” A konfliktus azonban marad: a mufti nem ismeri el a „jövevények” létjogosultságát, azok meg hatalomvággyal vádolják őt.

Ez történik a közösségekben, egy nagyobb közösségben pedig profi módon terjeszkedik az iszlám. Hevenyészett keresésre is tucatnyi helyet találunk a világhálón, ahol a vallásról lehet tanulni román vagy magyar nyelven egyaránt, magyarázzák az iszlám tanításait, arab nyelvleckékhez férhetünk hozzá ingyen, és a Koránt is megmagyarázzák – mindezt otthon, a képernyő előtt ülve tehetjük.

A Romániai Muzulmánok Egyesülete honlapjának a címoldalán ott a kérdés: nincs muzulmán közösség a megyédben vagy a községedben? Itt az űrlap, segítünk. Mottójuk: együtt, az iszlám szolgálatában.

Iszlám Állam: ország, amely nem is létezik
EN-összeállítás


Az Iszlám Állam, korábbi nevén Iraki és Levantei Iszlám Állam 2013 júniusában kiáltotta ki a kalifátust, kalifának Abu Bakr al-Bagdadit választották. A szervezet eredeti célja az volt, hogy Irak szunnita többségű területein hozzon létre önálló államot, de miután szélsőséges harcosai Szíriában is bekapcsolódtak a Bassár el-Aszad-féle rezsim elleni küzdelembe, az új államot már nem csak egy ország területén kívánják létrehozni. A terrorszervezetként számon tartott Iszlám Állam Jordániát, Izraelt, Palesztinát is beolvasztaná a hatalmas kalifátusba.Aterv a környező országok világi és egyházi vezetőinek tetszését sem nyerte el. Olyan térkép is napvilágot látott, amelyen az Iszlám Állam észak- és közép-afrikai, dél- és közép-európai, valamint balkáni országokra is kiterjesztené befolyását. A szervezet 2014 elején fegyveres összecsapásokat követően szakított legfőbb szövetségesével, az Al-Kaidával, így most már tényleg csak a szíriai és iraki szunnita törzsek támogatására számíthat. Pénzügyileg azonban jól áll: emberkereskedelemből, nyugati túszok eladásából és az elfoglalt olajmezőkből havi több tízmillió dolláros bevételre tesz szert. Közben folyamatosan mészárolja le Irak és Szíria nem szunnita vallású lakosságát, brutalitása elől százezrek menekülnek a szomszédos országokba.
Nemzetközi jogilag enyhén szólva is megkérdőjelezhető az Iszlám Állam léte, ugyanis egyetlen ország kormánya sem ismerte el hivatalosan a kalifátus létét, ami pedig alapfeltétel volna. A Szíria déli és Irak északi részét ellenőrzése alatt tartó szervezet ellen e két ország kormánya heves harcokat folytat, amelyhez az utóbbi hetekben sorra csatlakoztak amerikaiak, britek, ausztrálok, belgák, hollandok, kanadaiak és franciák. A felsorolt államok katonái folyamatosan légicsapásokat mérnek az Iszlám Állam csapataira, vagy más módon támogatják a támadásokat. Az egymilliós török hadsereg eközben ugrásra készen várakozik a szíriai határon, és ha parancsot kap, megindul kelet felé. Az iráni szárazföldi erők parancsnoka is kijelentette: ha a terrorszervezet harcosai megközelítik a határt, azonnal támadnak.
A radikális, leginkább az ultraortodox szalafita ideológiához közel álló, de vallási tekintetben gyakorlatilag behatárolhatatlan Iszlám Államot nemcsak a világi vezetők, de a muszlim egyházfők is elítélik. Az emberek megkínzását, megcsonkítását, lefejezését, a nők rabszolgaként tartását, megerőszakolását az iszlám elutasítja, így nem is meglepő, hogy 2014. augusztus végén például a brit muszlim közösség imámjai fatvában (iszlám vallásjogi döntés) ítélték el – gyakorlatilag eretneknek nyilvánították – azokat a briteket, akik csatlakoznak az Iszlám Államhoz. A Muzulmán Vallás Francia Tanácsának (CFCM) elnöke az Algériában szeptember végén lefejezett francia túsz halálakor így fogalmazott: „Mi, franciaországi muzulmánok, megálljt mondunk a barbarizmusra.” Dalil Boubakeur a teljes, közel hatmilliós franciaországi muzulmán közösség nevében szólt, a rémtettet követően több francia nagyvárosban is megemlékezéseket tartottak.
Sauki Ibráhím Allám főmufti, a legfőbb egyiptomi vallási vezető tavaly nyár végén romlott, szélsőséges, az iszlám vallásnak kárt okozó csoportnak nevezte az Iszlám Államot. „Egy ilyen szélsőséges és véres csoport veszélyt jelent az iszlámra és a muszlimokra, besározza a vallás tekintélyét.” Ali Hamenei ajatollah, Irán első számú vallási vezetője szeptember elején – korábbi állásfoglalását felülbírálva – áldását adta az iraki kormány, a kurdok és az amerikai csapatok segítésére iráni részről.
Tavaly nyár vége óta Németország több városában – Hamburg, Celle, Hannover – utcára vonultak a kurdok szíriai rokonaik, barátaik és a nyugati szárazföldi beavatkozás mellett tiltakozva. Hasonló történt Ausztriában és Törökországban is, az incidensek halálos áldozatokat is követeltek.