Biztosok új Európája: a Juncker-éra kezdete

Willman Walter 2014. szeptember 19., 14:34 utolsó módosítás: 2014. szeptember 19., 14:36
Biztosok új Európája: a Juncker-éra kezdete
galéria

Szeptember második hetére kiderült, hogyan néz ki az új Európai Bizottság, kik kapják a kulcspozíciókat a szervezetben. A 28 tagállam mindegyike egy-egy biztosi posztot kapott. Az új elnök, Jean-Claude Juncker átalakítja az Európai Bizottság működését: a 28 tagú testületben hét alelnök felügyeli majd a biztosok munkáját, akik csoportokban dolgoznak majd az egyes projekteken. A bizottság tagjai között öt korábbi miniszterelnök és hét korábbi biztos is szerepel, közülük a legbefolyásosabb Frans Timmermans holland külügyminiszter lesz, akit a helyettesévé nevezett ki Juncker. Az elnök még ezen a héten zárt körben tanácskozik a jelöltekkel a közelgő európai parlamenti meghallgatások előtt, az uniós képviselők pedig egy hónap múlva szavaznak az új bizottságról.

Ijesztő kihívások előtt

„Egy volt kormányfőkből, volt miniszterekből álló bizottságot szerettem volna. Olyan embereket, akik ismerik az uniót és a közvéleményt. Ez egy politikai szervezet lesz” – fogalmazott Jean-Claude Juncker. Ennek szellemében gazdasági és pénzügyi biztosnak a volt francia pénzügyminisztert, Pierre Moscovicit szemelte ki, bár jelöltje saját kormányában nem volt túl sikeres, és Párizs sem szerepelt valami fényesen, amikor uniós kötelezettségeit kellett teljesítenie. „Jól ismerem Moskovici urat, együtt ültünk az eurócsoport találkozóin. Tisztában van Európa és Franciaország problémáival, és sokat kell majd dolgoznia Franciaországgal kapcsolatban” – érvelt Juncker.

A Financial Times európai kiadásában azt írta, hogy a Juncker vezette Európai Bizottságnak a következő években „ijesztő kihívásokkal kell szembenéznie”: be kell indítania az eurózóna gazdaságát, helyre kell állítani az unióba vetett közbizalmat, és meg kell akadályoznia, hogy a britek kilépjenek a ciklus közepén. Az FT cikkírója szerint az új bizottság tekintélyét erősíti majd, hogy szakítani látszik a korábbi hagyománnyal, amikor a nagy nyugati tagállamok kapták a fontos posztokat, az újabb, keleti tagok pedig a maradékot. Ehhez képest az FT példátlan lépésnek tartja, hogy a bizottság tevékenységét hét alelnök ellenőrzi, visszafogva a túlbuzgó biztosokat, és a tagállamok közötti földrajzi egyensúly is sokkal kedvezőbb lesz, mint korábban.

Megbocsátás?

A legfontosabb gazdasági posztokat Juncker reformszemléletű politikusokra bízta, közülük kiemelkedik Cecilia Malmström kereskedelmi biztosi és Margrethe Vestager versenybiztosi jelölése, de a túlzott szabályozás visszafogására kijelölt holland Frans Timmermans kinevezése is szembetűnő. Az FT viszont arra is figyelmeztet: Pierre Moscovici-nek óvatosan kell manővereznie, nehogy eljátssza a pénzügyi szigor mellett kardoskodó államok, például Németország bizalmát, de hasonló óvatosságra lesz szüksége a brit Jonathan Hillnek is, aki ha a londoni City érdekei mindenáron való védelmének benyomását kelti, azt kockáztatja, hogy nem fogják komolyan venni. Hill kinevezésével Juncker David Cameronnak is üzent: „Ő a megfelelő ember a feladatra. Azt is szerettem volna megmutatni Nagy-Britanniának, hogy nem kívánok bosszút állni, amiért a miniszterelnök nem túl elegáns módon nem támogatta a jelölésemet” – mondta Juncker, utalva a korábbi konfliktusára David Cameronnal.

A jelenleg külgazdasági és külügyminiszteri tisztséget ellátó fideszes politikusra, Navracsics Tiborra (portrénkon) az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosi tárcát bízta Juncker, akinek támogatását Orbán Viktor magyar kormányfő korábban ugyancsak kategorikusan megtagadta. Navracsics „testhezállónak” minősítette a tárcát, és elmondta: a jelenlegi pozíciójából adódóan külügyi vagy más, nemzetközi jellegű portfólióra számított, de a jelenleg is zajló egyetemi oktatói munkájához, valamint korábbi – közigazgatási és igazságügyi – miniszteri tevékenységéhez ez a terület is közel áll.

Az oktatási, kulturális, ifjúsági, illetve állampolgársági ügyek tárcája olyan rokon területekkel közösen tartozik majd egy alelnök alá, mint a versenyképesség, a foglalkoztatáspolitika, illetve a digitális ügyek. „Lehet, hogy az oktatásügy a belső piaci portfólióhoz képest gyengének minősül, de minden biztosi poszt annyit ér, amennyit kihozunk belőle” – fogalmazott Navracsics.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy látja, az unió növekedése és hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú lehet az a portfólió, amelyet a magyar biztosnak szánt Juncker. „Nem a legbefolyásosabb pozíciók egyikét kapta meg Magyarország, hanem olyan területet, amely három alelnökhöz is tartozik. Miután azonban az elmúlt években épp a fiatalok munkanélkülisége, a szakképesítési rendszer tökéletesítése jelentett jelentős problémát az uniónak, ez a terület az EU növekedése, hatékonysága szempontjából lehet kulcsfontosságú” – hangsúlyozta.

A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap Juncker „ügyes húzásának” nevezi, hogy a holland Frans Timmermanst a testület második emberévé tette, és nem összpontosít minden hatalmat a saját kezében. Alap szerint az Európai Parlamentben a meghallgatásokon mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták kiszemelnek majd egy-egy jelöltet a másik oldalról, akire „rá fognak szállni”. Konzervatív oldalról Navracsics Tibor lehet kitéve ennek a veszélynek, akit Orbán Viktor megingathatatlan támaszaként azonosít, megjegyezve, hogy a magyar kormányfő „autokratikus elhajlásait” az uniós intézmények mély aggodalommal figyelik. Nehéz percekre számíthat majd a szintén néppárti Miguel Arias Canete spanyol jelölt is, a szociáldemokrata jelöltek közül pedig a francia Pierre Moscovici, de a brit Jonathan Hillnek is okozhatnak majd kellemetlenséget, mert korábban lobbista volt, s mérsékelt euroszkeptikusként tartják számon.

Az egyensúlyozó Juncker

Gazdasági téren a keményvonalasok látszanak előretörni, tartja a Financial Times, a gazdasági és pénzügyi területtel megbízott Moscovici pedig „sonka egy meglehetősen német ízű szendvicsben.” Azaz a költségvetési rugalmasság mellett kardoskodó Franciaország jelöltje megkapta ugyan a gazdasági tárcát, a terület azonban két olyan alelnök alá tartozik, akik kormányfőként a költségvetési fegyelem elkötelezettjeiként vívtak ki elismerést maguknak. A finn Jyrki Katainen a foglalkoztatásért, a növekedésért, a befektetésekért és a versenyképességért, míg a lett Valdis Dombrovskis kimondottan az euróért felel a társadalmi párbeszéd mellett. A szociáldemokrata Moscovici mellett ugyanakkor minden jelentősebb gazdasági posztot jobboldali, konzervatív vagy liberális jelöltek kapták. Az olasz Corriere della Sera úgy látja, Juncker számos biztosi feladatot „megduplázott.” A balközép La Repubblica szerint Juncker egyenesen „kijátszotta” Itáliát: Federica Mogherini megkapta ugyan az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosi tisztét, de nem az olasz biztos, hanem Frans Timmermans lett a bizottság második legfontosabb embere. A jobbközép Il Giornale szerint hasonló ravaszsággal bánt el Juncker a franciákkal is: Moscovici lett a gazdasági biztos, de számos dosszién osztoznia kell Jyrki Katainennel.

A Handelsblatt üzleti lap szerint Berlin „hagyta, hogy kiszúrják a szemét” egy kevéssé fontos területtel, aminek az lehet az oka, hogy Németország a tárgyalásokon „visszaesett régi szerepébe”, s ismét csupán az EU „kiszolgálója”. Az is lehet azonban, hogy Angela Merkel nem tulajdonított jelentőséget a portfóliók elosztásának, mert azt gondolja: az EU-ban úgyis minden rajta áll vagy bukik.

Corina Creţu és a négy alelnök

A România Liberă szerint hiába dörzsölik a kezüket a kormányzó szociáldemokraták: Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztossá (portrénkon) való kinevezése után sem ömlenenek majd az európai támogatások Romániába. Igaz ugyan, hogy ennél a „tárcánál” kezelik az uniós költségvetés csaknem egyharmadát, de a területnek van a legtöbb „felügyelője”: az EB négy alelnöke néz majd folyamatosan Creþu asszony körmére. A bukaresti jobboldali ellenzékhez közel álló lap szerint Juncker ezzel a megoldással biztosította be magát a parlamenti meghallgatásnál várható támadásokkal szemben, amelyek a román biztos tapasztalatlanságát kifogásolhatnák.

A Hotnews.ro hírportál elemzése szerint a néppártiak és szocialisták között egyensúlyozó, és a bizottságba jelölt nők arányával küzdő Junckernek ironikus húzásai is voltak a tisztségek szétosztásánál. Ezek közé sorolták azt is, milyen területet szánt a magyar, illetve a román biztosnak. „Magyarország a korábbinál súlytalanabb tárcát kapott, mert problémás gyereknek tekintik az EU-ban” – írta a Hotnews.ro, de megjegyezte: van abban némi irónia, hogy az állampolgárságot „vitatható módon, tömegesen osztogató” Magyarország képviselője felel majd az EB-ben – egyebek mellett – az állampolgársági kérdésekért. Azt is ironikus megoldásnak tartják, hogy a regionális politikát Romániára bízták, amely utolsó helyen áll az uniós támogatások abszorbciója terén.

A már említett Corina Creţu mellett Juncker nem kevesebb, mint nyolc hölgyet nevesített különböző pozíciókba. Brüsszeli források szerint Juckernek azért esett a választása korábban jól teljesítő Dacian Cioloş helyett Corina Creţura, mert Corinával épp „megvolt” a kilenc nő. Victor Ponta 47 éves üdvöskéje korábban Ion Iliescu államfő szóvivője és sajtótanácsosa volt, 2007 óta EP-képviselő, valamiféle ismertséget akkor szerzett, amikor a Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását kezdeményezők élére állt.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.