Két tankönyv között a pad alá

A 2014/2015-ös tanév másodikos kisdiákjai romániai oktatási viszonyok közt gyakori kategóriát képviselnek: kísérleti évfolyam. Ők azok, akik először csöppentek a hellyel-közzel előkészített előkészítő osztályokba az óvoda utolsó éve helyett, ők tanultak először új tanterv szerint tavaly elsősként és most másodikosként is megfelelő tankönyv nélkül. Velük „örülnek” az idei elsősök is: egyelőre könnyebb az iskolatáskájuk, a közbeszerzési eljárás viszontagságai nyomán ugyanis sem új, sem régi kötet nem jutott nekik szeptember 15-én. Aztán a tanévkezdés után néhány nappal felröppent a hír: Victor Ponta miniszterelnök felszólította Remus Pricopie oktatási minisztert, hogy részletesen számoljon be a tankönyvügy alakulásáról. A miniszterelnök azt is kijelentette: ha a tankönyvlicit kapcsán benyújtott óvásokat nem bírálja el hamarosan a fellebbezéseket elbíráló országos tanács, maradjanak a régi tankönyvek. Pedig Ponta a tanév első napján még úgy vélekedett: nem olyan súlyos probléma, hogy késnek az új tankönyvek, a lényeg, hogy ezek digitális változata elkészült, hiszen ma már „minden diák rendelkezik internet-hozzáférést biztosító mobiltelefonnal és táblagéppel”...

Újabb néhány nap múlva kiderült, hogy a tankönyvlicit elbírálása lezárult, ezzel újabb nyertes tankönyvcímek születtek. Ezzel együtt és a miniszterelnöki utasításnak megfelelően megkezdődött a régi – nem az aktuális tantervet követő – tankönyvek utánnyomásának folyamata, az egyes iskolák és a megyei tanfelügyelőségek leadták az erre vonatkozó rendelést. Ahol volt raktáron a régi tankönyvekből, kiadták a gyerekeknek. Mindennek tetejébe október elején végre nyilvánvalóvá vált: mivel a második tankönyvlicitre csak egyetlen óvás érkezett, hamarosan kezdődhet a nyertes elsős és másodikos, új tanterv szerinti és CD-vel is ellátott kötetek nyomása. Mindezek fényében adódik a kérdés: mikor lesz régi utánnyomott vagy teljesen új könyve a kisdiákoknak? S miután tanévkezdésre semmilyen nem jutott, előbb-utóbb kapnak mind a két típusból?

 Gordiuszi csomó és segédanyag

„Nagy Sándort, a hadvezért mindenki ismeri, és a Gordionban történt csomóbontást is. Nagy Sándor nem vacakolt a csomóval, hanem szétvágta. Valamilyen szinten a tanügyminiszter is így dolgozott. Kapott egy felszólítást – ami megjelent a sajtóban is –, hogy tankönyvek legyenek, ezért megszületett az a miniszteri rendelet, hogy ameddig megjelennek az új tankönyvek, addig újranyomtatják az első és második osztályos régi tankönyveket” – vázolta kérdésünkre Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Ezeket a tankönyveket az iskolák megrendelik, a tanügyminisztérium kifizeti a kiadókat, ám a végeredményeket csak segédanyagként használhatják majd, mert nem egyeznek meg az új, aktuális tantervvel. „Van egy új tanterv, amely mellé nem készültek el az új tankönyvek, de a régit hozzá kell simítani. Ez az a csomó szétvágása. Megtörténtek a rendelések, megtörtént a kifizetés, elküldték a pénzt minden tanfelügyelőségnek. A tanintézmények szeptember végéig le kellett volna adják a kéréseket, de úgy tudom, hogy mind a mai napig számolgatják, hogy kinek miből és mennyi kell” – mondta el Király András, aki szerint az újranyomott tankönyvek valamikor ebben a hónapban meg fognak érkezni.

„Az óvásokat október másodikáig elbírálták, még van egy óvás, amit újra letettek, de ez nem befolyásolja a keretszerződések megkötését. Ennek megfelelően első és második osztályban hét címet hagytak jóvá. Mindez miniszteri rendeletben meg fog jelenni, ezután az iskolák rendelhetnek elektronikus platformon” – tudtuk meg az államtitkártól, tehát hamarosan az új tankönyvek is nyomdába kerülhetnek végre. A címlista még mindig nem teljes, ám bizonyos tankönyvtípusból a régi és új könyvek – beígért – kiadása miatt kettő is lehet majd a gyerekeknek. „A régiek utánnyomásával együtt joga van minden egyes iskolának az új címekből rendelni. Abban a pillanatban, amikor megjelenik a miniszteri rendelet, megnyílik az elektronikus platform, és kezdődhet a rendelés. Nincs semmi köze az újranyomásnak az új tankönyvhöz, és az újranyomottakat csak segédanyagként használhatják, mert teljesen új tanterv van. Egy adott pillanatban két tankönyv lesz, de ahogy megjelent az új, a régit félreteszik” – vázolta Király András kiemelve, hogy a miniszteri rendelet megjelenése után közvetlenül megnyílik a tankönyvrendelés elektronikus platformja, melynek használata során oda kell majd figyelni, hogy a tanfelügyelőségek és a minisztérium felé leadott rendelések egyezzenek.

Az újonnan jóváhagyott hét címből egyébként kettő a magyar és mindegyik első osztályos. Ennek nyomán végül az elsős ábécés és a specifikus román nyelv tankönyvekből lehet majd választani két kiadvány között. A második osztályos magyar diákok számára továbbra sincs nyertes új kötet, matematika várhatóan románból lefordítva lát majd napvilágot. „Én csak a kalendáriumát látom a folyamatnak, amelynek értelmében szeptember végéig le kellett volna adni minden rendelést és ez nem tudom, hogyan valósult meg. Úgy tudom, hogy a kiadók közül is volt olyan, amely nem volt hajlandó újranyomni, volt aki igen, tehát van itt vita elég, de szerintem ezek újra lesznek nyomva, mert a pénzt kiadták. Én úgy gondolom, hogy ebben a hónapban lezárul az újranyomásos történet. A platform megnyitása után valószínűleg két hónap, de remélhetőleg ennél kevesebb, amíg az iskolákba ér a tankönyv ” – válaszolta Király András azon kérdésünkre, hogy mikorra lesznek utánnyomott és új tankönyvek.

Az új tankönyvek késlekedésének tragikumát csak fokozza a tény: az idei másodikosok már tavalyi elsősként is kénytelenek voltak nélkülözni a megfelelő taneszközt. Az idei tanévtől a másodikos tanterv is új tankönyvet igényelne a megváltozott tanterv nyomán, jövőre a harmadikosokon lesz a sor, és így tovább, zsúfolódnak az osztályok 2016-ig. Sürgősségi rendelet értelmében ugyanis azok, akik a 2016/17-es tanévben megkezdik az ötödik, illetve a kilencedik osztályt, az új tantervek és új szabályzatok szerint fognak képesség-vizsgázni, illetve érettségizni. „Az elv érthető, csak a gyakorlati megoldással vannak problémák, és bízzunk abba, hogy az első hét cím életbe léptetése után kiírják az újabb licitet az újabb címekre, ami a magyar vonal vonatkozásában a második osztály” – zárta szavait Király András.

A diáknak szükséglet

Első és második osztályokat oktató tanítókat kérdeztünk: hogyan oldják meg munkájukat megfelelő tankönyv híján? Makkay Mária, a Kolozsvári Református Kollégium tanítója munkafüzetekből oktat és igyekszik minden eszközt felhasználni, ami a tanító rendelkezésére áll. Ezek közt játékoktól a digitális eszközökig sok minden szerepel. „Az új tanterv szerint témakörös, tematikus tervezéseink vannak, vagyis nagyobb tananyagegységeket dolgozunk ki részletesen és ehhez nagyon kellene passzoló tankönyv. A tankönyv nagy segítség a pedagógusnak is, de számára nem nélkülözhetetlen. Én eddig megvoltam nélküle is, bár nagyon sok munkámba került. A tankönyv elsősorban a diáknak kell, az önálló ismeretszerzését kell szolgálja. Számára nagy segítség és a szülőknek is, mert könnyebben követik az iskolai munkát. Visszajelzés az iskolai munkáról és segíti az együtt nevelést: meg tudják erősíteni otthon azt, amit az iskolában tanítottam, ha a tankönyvben látják, hogy mit dolgozunk. A tavalyi elsősök is új tantervből tanultak, viszont ők tavaly megkapták a régi tankönyveket” – mondta az elsősöket oktató Makkay Mária, aki alapvetően jó kezdeményezésnek tartja az új tantervet. Ennek értelmében például új tanórákon fejlesztik a gyerekek képességeit, s olyan új tantárgyak jelentek meg, mint a személyiségfejlesztés, a zenét mozgással párosító vagy a matematikát környezetismerettel párosító tanóra. Az aktuális tanterv ráadásul nem annyira ismeretközpontú mint a régi, inkább a képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, és témakörös, integrált tervezést ír elő. Ez azt jelenti, hogy egy-egy témakört több napig többfajta tanóra keretében tárgyalnak.

Gyűjtögető életmód

„Kiadtam a régi magyar könyvet és a románt. A magyarból válogatok és szemezgetek, viszont a régi másodikos matekból nem tudok dolgozni. Amúgy munkafüzettel, különböző feladatlapokkal oldom meg. Minket azzal biztattak, hogy talán lesz új könyv januárra, de én ennek kevés esélyét látom. És akkor mit csinálunk már vele? Persze használhatjuk aztán, de valahogy nem hiszem, hogy januárban lesz másodikos könyv” – vélekedett Biró Erzsébet, a borsi Tamási Áron Általános Iskola második osztályát tanító oktatója.

Forró Viola, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum első osztályt oktató tanítója az iskola könyvtárából legalább egy régebbi ábécéskönyvet le tudott tenni kisdiákjai padjára egy szöveggyűjtemény társaságában. „Emellett mindenhonnan gyűjtögetünk, tankönyvekből, gyűjteményekből. Az ábécéskönyv nekünk tulajdonképpen egy támpont, de nagyon sok irányból meg tudjuk közelíteni. Jó volna viszont, ha a gyerekek kezébe is egy szép új könyv kerülne. Biztatnak minket, hogy majd CD-vel ellátott új ábécéskönyvet kapunk, de hogy mikor, azt még konkrétan nem tudjuk. Azt mondta a tanfelügyelőnk, hogy bízik bennünk és az elképzeléseink alapján a munkát el kell végezni. Arra nem lehet számítani, hogy holnap-holnapután megérkezik a könyv, mindenki a saját elképzelése és a beszerzett tankönyvek, munkafüzetek sokasága alapján válogat, gyűjtöget, keresgél, másolgat, ami elég nagy munkát jelent” – mondta el a tanítónő, aki huszonöt éves tanítói pályafutása során még nem tapasztalt olyat, hogy az első osztályosainak ne legyenek tankönyvei első nap a padon. „A kicsik persze nem nagyon tudták, hogy mire számítsanak és igyekszünk, hogy pótoljuk a hiányt. Rendszeresen látogatunk az iskolakönyvtárba, képeskönyveket nézegetünk, amit tudunk, behozunk az osztályba is, viszont nagyon-nagyon megkönnyítette volna a dolgunkat, ha valóban kéznél lenne egy korszerű és esztétikus tankönyv. Mert manapság már más az elvárás a szülők részéről is, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt. Igényesebbek mind a tanítóval, mind az iskolával szemben” – állapította meg Forró Viola. A sepsiszentgyörgyi tanítónő is jó elképzelésnek tartja az új tantervet, de szerinte a román szókincs tekintetében még mindig kissé magas a mérce.

„Áttekinthetőbb lenne a munkám, ha kéznél lenne a tankönyv. Egyelőre a technikai felszerelést az osztályban mindenki maga oldja meg, ezért nem tudom, hogyan képzelik el a modern oktatást alapvető felszerelés nélkül minden tanteremben. Gondolok egy kivetítőre, interaktív táblára. Egy-kettő van ilyen az iskolában, de nem általános. Elvárások vannak, de a lehetőségek korlátozottak” – summázta tapasztalatait a tanítónő.