Kalandtúra a korrupcióellenesség világában

Csinta Samu 2015. július 31., 21:45
Kalandtúra a korrupcióellenesség világában
galéria

Igen torz kép alakulhat ki abban, aki csak a sajtóból tájékozódik a romániai korrupcióellenes harcról. Aki viszont Tusványoson belehallgatott az antikorrupciós folyamatokról szóló előadásba, már reménykedhet benne, hogy egyszer talán megérti Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) működését. Elsősorban Codru Vrabie közigazgatási szakértőnek, a romániai politikai korrupció egyik legelismertebb kutatójának köszönhetően, aki kis történeti áttekintéssel kezdte mondandóját. Így aztán megtudhattuk például, hogy a DNA 2005-ös létrejötte előtt is volt élet Romániában. A DNA elődjét ugyanis a Ciorbea-kormány idején, 1997-ben hozták létre, tevékenységének legfőbb eredménye, hogy 2000. május 8-án megszületett az első antikorrupciós törvény, amely alapján kidolgozták a 2001–2004-es időszakra szóló korrupcióellenes stratégiát.

Rövid „jégkorszak” kezdődött, mivel Adrian Năstase miniszterelnök sürgősen felszámolta a DNA-elődöt, arra való hivatkozással, hogy nem elég hatékony. Kirakatberendezői szándékkal azonban felkérte az Európai Uniót, segítsen az antikorrupciós harcban. A delegált szakértő David Martinez Madero volt, aki a spanyol korrupcióvadász rendszer erényeiből és hibáiból összerakott egy logikusan, rendszerszerűen működő korrupcióellenes ügyészséget: a tevékenységét a 2005-ben hatalomra kerülő Tăriceanu-kormány alatt elkezdő DNA-t.

A lassan állam az államban működő ügyészség neve a mai nyilvánosság számára kétségtelenül Laura Codruţa Kövesi. Ő 2013 ősze óta van a DNA élén, és Vrabie szerint sikere többek között abban áll, hogy két rendkívül fontos módosítást léptetett életbe. Az egyik a DNA erősen központosított szervezeti formájának leépítése, a területi ügyészek hatáskörének és karrierépítési lehetőségeinek szélesítése. Ugyanakkor nagy fontosságot tulajdonított csapata tagjai képzésének az új Büntetőtörvénykönyvből, így az új BTK megjelenése pillanatában a DNA-s ügyészek, rendőrök, jegyzők és fogalmazók körökkel jártak a bírók és ügyvédek előtt.

A bukaresti szakértő cáfolta azt a szorgalmasan hintett képzetet, miszerint a DNA politikai zsarolási fegyver lenne. Ennek bizonyítására Peter Frank angol politikai elemző vizsgálatát hívta segítségül, aki tanulmányában pártbeli hovatartozás szerint csoportosította a 2007 – Románia EU-csatlakozásának éve – óta a DNA által kivizsgált személyeket. Nos, ezek egyharmada a PSD, egyharmada a PNL és a PDL, egyharmada pedig a kisebb pártok (RMDSZ, UNPC, PC, zöldek és mások) soraiból került ki.

Természetesen szó esett a korrupciós esetek, a hajnali lerohanások és megbilincselések sajtóban való tükrözéséről is. Codru Vrabie alapvetően elégedetlen ezzel, az okokhoz pedig három síkon vezette vissza a hallgatóságot. Az egyik a szakmai felkészületlenség, ami hosszabb kifutású megoldást igényelne, de addig is nem feltétlenül pályakezdő kollégákra kellene bízni ezt a területet. Legalább annyira fontos és veszélyes a politikai érdekek kiszolgálása, hiszen a hasonló megrendelésre készülő írásokat már profik, megvesztegethető veteránok követik el. A veszélynek nevet is adott az előadó: Sorin Roşca Stănescu például épp hasonló okokból zuhant alá a Parnasszusról. A harmadik kategória sem ártalmatlan: a brüsszelizmusok szűrő nélküli átvétele, ami gyakorlatilag ellenőrizetlen információk – vagy épp azok cáfolata – felelőtlen terjesztését jelenti.

Meddig tarthat a DNA sikersorozata? Vrabie szerint amíg tartani tudja a ritmust. A vízben forgó fatuskó képével élt, amelyen csak addig lehet talpon maradni, míg megfelelő sebességgel tapos a rajta lévő. A „terminátor” Laura Codruţa Kövesi mandátuma jövő őszig szól, legfeljebb fél évnyi hosszabbítással, hogy utána mi következik, arra a szakértő is kíváncsi.

A beszélgetés másik résztvevője, Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a politikusi álláspontot testesítette meg, és kijelentette: a sajtónak óriási szerepe van a jelenség helyes értelmezésében. Szerinte a média – különösen a romániai magyar sajtó – elsilányodott, politikai érdekeket szolgál ki, megrendelésre dolgozik. Innen közelítve persze gyorsan felbukkant az Ügy – legyen az bármi, ami a kisebbségi léttel összefüggésbe hozható – védelmének örökös lobogtatása, ami elsősorban abban a dilemmában ölt testet, hogy az újságíró lerántsa-e a leplet egy korrupt politikusról, vagy inkább védje a „mi kutyánk kölykét.”

Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a DNA tevékenységének lassan megelőző dimenziót is öltenie kellene, ellenkező esetben a lecsapott fejek helyett mindig újak nőnek a politikai formációk élén. Ebben az esetben viszont marad az örökös fejvadászat, amitől egyszer csak elege lesz a közönségnek, még ha valamennyi eset indokolt és bizonyítható is. Főleg, hogy rövidesen várható ama néhány DNA-s árnyékra vetődés áldozata ügyének strasbourgi kezelése, ami jelentős fékeket építhet a rendszerbe.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.